Faluszemináriumi Kutatóműhely
A SZIE GTK keretein belül 2007 óta kerül meghirdetésre minden tavaszi félévben a Faluszeminárium c. kurzus. Az alapító tagság: Madarász Imre szociológus, Deáky Zita etnográfus és Nagyné Molnár Melinda társadalomföldrajzi kutató volt. Az akkor megfogalmazott célok ma is időszerűek: a falvak társadalomföldrajzi, társadalomnéprajzi, szociográfiai és szociológiai megismerése. A később műhellyé váló oktató-kutató mozgalom bővítette a célkitűzéseit. Abból indultunk ki, hogy a vidéki szakemberképzésben, és a területi kutatásokban is komoly adósságunk van a mai vidéki társadalom és gazdaság reális képének megismerése és megismertetése kapcsán. Az utóbb a SZIE GTK Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet keretei között dolgozó Faluszemináriumi Kutatóműhely célja, hogy 8 mintahelyen, a megismerés fókuszába tett falvak értékeit, jellegzetességeit, problémáit feltárjuk, dokumentáljuk. A kiválasztott nyolc mintahely mindegyike valamilyen vidék-jelenség típushordozója (1. táblázat).
A gödöllői Faluszemináriumi kutatások bázishelyei:
Szerkesztette: Nagyné Molnár Melinda
Határon túli (Románia) teljes egészében magyarlakta, népességvesztő zsákfalu, a Sóvidék „turizmus-iparának” árnyékában
Hagyományos agrárfalu, ma már a budapesti agglomeráció peremén, sajátos kettős identitással: a hagyományt képviselő tősgyökeresek, és a növő számú modernizációt képviselő betelepültekkel.
Komlóska (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
|
Ruszin falu sajátos kulturális és nyelvi identitással, idegenforgalmi törekvésekkel, egyedi önkormányzati kezdeményezésekkel |
Egy fiatal alapítású alföldi falu, mely közigazgatási önállósodással jött létre egy másik településről való leválasztódással (Sövényháza) (Ópusztaszer „testvére”), jelenleg az önkormányzati „etnobiznisz” egyik „fellegvára”
Tiszaladány (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Egy hagyományos élő agrárfalu (nagyállat-tartásra, gabona- és takarmánytermesztésre specializálódva) a Taktaközben a Tokaji világörökség helyszín árnyékában.
Toggle tartalom
Egy turisztikailag frekventált övezet (Velencei-tó) peremén, a Budapesti agglomeráció közelségében elhelyezkedő társadalmi innovációiról nevezetes, felmorzsolódóban levő szlovák nemzetiséggel
Egy halmozottan hátrányos helyzetű kistérség vezető települése, a paraszti hagyományokra épített megújulással, jelentős etnikai feszültségekkel
A tájvédelmi, népi építészeti, műemlékvédelmi szakma által „felülről” megmentett Világörökség- falu, a turisztikai attrakcióvá válás csúcsán
Egercsehi (Heves megye)
A hagyományos agrármegélhetés mellett egy egykori mélyművelésű szénbányászattal foglalkozó, rendszerváltáskor lezárult bányász-múltú, kétarcú falu
Falukutatásaink kiválasztott helyszíneinek első mélyfúrása 2016-ban lezárult. 2017-ben megkezdtük a visszatérést a korábbi helyszíneinkre. Ezzel lehetővé vált az ú.n. trendmonitorozás. Ennek lényege a tér társadalmi, gazdasági vonatkozású időbeli változásainak a követése. Visszajárva a kutatási helyszínekre, azzal, hogy nem egy idősíkban vizsgálódunk, a feltárt gazdasági, társadalmi, területi jellegzetességekben nem csupán pillanatképeket látunk, hanem láthatóvá válik a változások iránya is. Fontos és kívánatos ugyanis, hogy egy-egy konkrét mélyfúrás eredményeinek összegzése után a területi vizsgálat a konkrét helyszínen ne szakadjon meg. A hosszabb időtávon keresztül végzett monitoringozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a település/térség gazdasági, társadalmi jelenségeinek mélyebb összefüggéseit is megértsük. A területi folyamatok ilyenféle monitoringozása tehát a tér folyamatos megfigyelését jelenti.A trendmonitorozás tehát 2017-ben kezdődött. Ekkor az első hazai helyszínünkre, Bagra tértünk vissza. 8 év után, 2017-ben újra felkerestük a falut a kérdéseinkkel. 2018-ban hasonló módon Komlóskára, 2019-ben Baksra, 2020-ban pedig Tiszaladányra tértünk vissza.
A SZIE 2021.február 1-i átalakulása során, melynek értelmében létrejött a MATE; a Faluszemináriumi Kutatóműhely mint szervezeti forma nélküli munkacsoport megmaradt, de tényleges kutatóműhelyként az új intézmény ezt nem emelte át az új szervezeti struktúrájába.
A Faluszemináriumi Kutatóműhely kutatási helyszínei:
Szerkesztette: Nagyné Molnár Melinda
Megjegyzés: a számok egyben a kutatás sorrendjét is jelzik
Acta Regionis Rurum: A Faluszemináriumi Kutatóműhely periodikája
A Faluszeminárium megalapításakor és a kutatómunkák megkezdésekor született meg az Acta Regionis Rurum periodika. Az alapítással a célunk az volt, hogy a falvakról összegyűlt ismeretanyag végső soron tanulmánykötetbe épülve, mintegy a vizsgált tér monografikus leírása egy időpillanat látleleteként publikálásra kerüljön. Az Acta Regionis Rurum két szerkesztővel (Deáky Zita és Molnár Melinda) indult útnak 2007-ben. Deáky Zita 2012-ig volt szerkesztő is, majd 2012-től 2017-ig Kassai Zsuzsanna látta el Molnár Melinda mellett a társszerkesztői feladatot. A periodika azóta is minden évben megjelenik. 2012 óta a köteteink lektoráltan jelennek meg, angol nyelvű absztrakttal. Az Acta Regionis Rurum ma már az MTA IX. és X. Osztályai által is a tudományos folyóiratok sorában jegyzett minősítésű periodika.